2015. április 12., vasárnap

Chris Howard - Gyökértelen

Sziasztok!
 Meghoztam az első könyvet, amiről leírom a véleményem, ami nem más, mint Chris Howard, Gyökértelen című regénye.

„ A 17 éves Banyan fákat épít: elszórt fémhulladékokból erdőket kreál a gazdag ügyfeleknek, akik a pusztulás látható nyomai elől szeretnének menekülni. Bár maga Banyan még sosem látott igazi fát – hisz azok már egy évszázada kihaltak −, apjától még az eltűnése előtt sokat hallott a Régi Világról. Minden megváltozik, amikor Banyan megismerkedik egy rejtélyes nővel, aki különös tetoválást visel a testén – egy térképet, ami az utolsó élő fákhoz vezet. A fiú elindul a pusztuláson keresztül, ahonnan nem sokan térnek vissza. Akik megmenekülnek a kalózoktól és fosztogatóktól, azokra ott várnak a sáskák… akik most már emberhúson élnek. De nem Banyan az egyedüli, aki a fákat keresi, az idő pedig egyre fogy. A bizonytalanságok közepette a fiú kénytelen szövetségre lépni Alphával, a vonzó, de veszélyes kalózzal, akinek szintén megvannak a saját tervei. Miközben pedig a talán csupán a legendákban létező ígéret földje felé tartanak, Banyan megdöbbentő dolgokat tud meg a családjáról, a múltjáról és arról, mire képesek az emberek, hogy visszahozzák a fákat. ”

A könyvet egy verseny olvasmányaként kaptam, még egy évvel ezelőtt. Szeretek olvasni, de mivel verseny feladat volt, úgy álltam neki, hogy "biztos egy üres semmitmondó könyv lesz, gyorsan túlesek rajta, hogy aztán újra nekivágjak egy jó regénynek. "
Szerencsére, kellemeset csalódtam benne. 
Már az első pár oldal után úgy voltam, hogy OMG, hogy lehet ilyen jól megírni egy könyvet? 
A 285 és negyed oldat úgy olvastam végig, hogy soha nem akartam, hogy vége legyen ennek a könyvnek. 

Az író egy olyan világot ábrázol ahol már nincsenek fák, de már egy cseppnyi természet sincs, amit a mai értelemben annak nevezünk. Csak por, és betondzsungel és a hatalmas, háborgó óceán, amin túl van az Ígéret földje, ami talán nem is létezik. 
Annyira valóságosnak és nyilvánvalónak tűnik a könyv, hogy az valami hihetetlen. Néhol nyers, gyomorforgató és trágár, de megéri elolvasni. Nekem nagyon tetszett.

Mindenkinek ajánlanám, aki szereti a kalandokat, nem fél kipróbálni valami újat. Annak is csak javasolni tudom, aki nem szeret olvasni, mert ettől garantáltan rákap erre tevékenységre.

Idézet forrása: Chris Howard- Gyökértelen hátlapja

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése