Városok, ahova el kell menni Amerikában

Sziasztok! Ma egy olyan poszttal jelentkezem, ami Amerikába visz el titeket.

1. Los Angeles:
Talán nem is kell magyaráznom, hogy miért pont L.A-t tettem az első helyre. A sztárok városába mindig meleg van, és sok a híres ember. Szeretem ezt a várost,olyan mesésnek tűnik.

2.New York:
Az USA egyik legnépesebb városa,a Nagy Alma. Valamiért ez a város is elvarázsol, a hatalmas embertömegével és a folyamatos mozgásával.

3.Miami:

Nem tudom miért, de egyszerűen szépnek találom. A tengerpart, a nyüzsgés egyszerűen csodálatos. Csak pénz kell és semmi más XD.

4. Las Vegas:

A bűnök városa, még is szépnek találom. Valahogy a fények és a pompa lenyűgöznek. Mondjuk ezért turista csalogató is. A kaszinóiba viszont nem szívesen ülnék be, hiszen rabul ejtik az embert. A várost viszont szívesen megnézném éjszaka. 

Ennyi lenne a mai poszt, ígérem, még jövök hasonlóval. :)

Csak egy sorozat

Sziasztok! 

Ma egy olyan sorozatot hoztam, ami bár nem az a tipikus mai értelemben vett sorozat - ahol minden nő hisztizik és szolis izmos pasik rohangálnak -  de egy nagyon jó kikapcsolódás.

Ma már - sajnos - el vagyunk árasztva a Latin - Amerikai, Spanyol sorozatokkal, amik javarészt ugyanarról szólnak, ugyanazzal a  szereplőkkel csak más néven. Persze, van aki ezeket szereti, de én nem tartozom közéjük és biztos vagyunk még így egy páran. Egyszerűen engem felidegesítenek ezek a karakterek, mert annyira művi benne minden. 

De térjünk át a mai bejegyzés tárgyára.

Don Matteo. Ha pár hónapja azt mondja nekem valaki, hogy egy olyan sorozatot fogok nézni, amiben egy pap szerepel, kinevettem volna; ma már megszokott dolog, hogy nézem. 

Hiába pap a főszereplő, nagyon jó kis sorozat, mivel főként bűnügyekről szól. Tetszik, hogy egy egyházi személy nem csak - lényegében itt nem is - a templomban ül és imádkozik, hanem belefolyik a világi életbe is, és előbb megoldja a bűntényeket, mint a csendőrség. Tetszik, hogy a rendfenntartók annyira lükék, hogy az nem kifejezés. Kifejezetten jó benne, hogy már egy rész után is tudni lehet, hogy ki kivel milyen kapcsolatban van, nem kell hozzá hónapokig nézni. Ellentétben a szappanoperákkal itt nem csalják meg egymást a szereplők, nincs egy embernek 100 másik szeretője és nincs szerelmi dráma.

Igazából én csak a főszereplő miatt kezdtem el nézni, mivel ő Terence Hill. Mindig is nagy kedvencem volt, imádtam, a régi filmjeit, de ő is megöregedett, így már nem "akciózik". 

Ő a pap, aki egy mindenlébe kanál. Abba is beleavatkozik, amibe nem kéne, de jól teszi. A rész végén mindig bölcs tanácsokat mond, amit akár a valóéletben is meg lehet szívlelni. 

Fontos szereplő még Giulio Tommasi, azaz a százados, a főtörzs, Cecchini és persze a paplak lakói, Pippo, Natalina és persze még sokan mások.
Tipikus olasz temperamentum is megjelenik benne: alapvetően nagyon kedvesek, de olykor Natalina idegbeteget megszégyenítő módon kiabál. Szinte nem is kell érteni a filmet ahhoz, hogy nevetni lehessen rajta, hiszen már a mutogatásuk és a mimikáik is halálosok tudnak lenni.
Valamiért nagyon megfogott az egész sorozat, úgy ahogy van, pedig ezelőtt soha nem néztem ilyet.
Már maga a helyszín megragadott, ami Olaszország Gubbio nevű települése, ami nem messze ( durván 4 órányira) Rómától található. Hangulatos és tele réges- régi épületekkel, amik mindig is lenyűgöztek.

Mindenkinek ajánlom, aki szeret jókat nevetni és szereti a bűnügyeket. 

Mára ennyi lett volna, a következő bejegyzéshez várom az ötleteket. :)