Sziasztok! Tudom, hogy nagyon rég
írtam, de egyszerűen örültem, hogy végre egy kicsit szabad lehetek, és nem kell
semmivel foglalkoznom. De a nyár végéig megpróbálom bepótolni azt, ami így
nyáron kimaradt.
Most egy könyvsorozatot hoztam
nektek, amit nemrég fejeztem be. Egy évvel ezelőtt végeztem gimiben, így
kíváncsi voltam, hogy milyen újraolvasni A Szent Johanna gimit, most, hogy már
leérettségiztem. Bevallom most olvastam a teljes sorozatot másodszorra, de úgy érzem,
hogy ez kellett, mert anno még általános iskolás koromban olvastam és ezért nem
igazán tudtam átérezni a végzős problémát. Mármint oké, hogy az általánosban is
van ballagás meg felvételi hajrá meg ilyenek, de azért az mégsem a gimnázium.
Szóval a kis monológom után
szerintem vágjunk is bele, mert ez jó hosszú lesz.
Az írónőről:
Leiner Laura (Budapest, 1985.
április 22. –) magyar író, szakmájában 18 éves kora óta aktív. Ismertségét és
népszerűségét A Szent Johanna gimi ifjúsági naplóregény-sorozat hozta meg
számára. A történet fikció, nem saját élmény. Első regényét 18 éves korában
írta Remek! címmel, ezt 2005-ben publikálta. Első kötetei az Universal Hungary
Lap- és Könyvkiadónál jelentek meg. Az első komoly sikert A Szent Johanna Gimi
című ifjúsági naplóregény-sorozata hozta meg számára, amelynek az első kötetét
2010-ben a Ciceró könyvstúdió hozta forgalomba. Laura az "SzJG"
(Szent Johanna Gimi) könyvsorozattal számos nevezést kapott a sikerlistákra és
könyvei előkelő helyezést értek el.
A
Szent Johanna gimi:
Figyelem, spoiler veszély!
A könyv 8 kötetből áll, így egy
könyvben egy fél év feldolgozása olvasható napló formájában, illetve az utolsó
félév két kötetre lett szedve a terjedelme miatt. És ez így volt korrekt,
hiszen így semmi nem lett elkapkodva és nem lett hiányérzetem sem olvasás
közben, ahogy néhány nagy terjedelmű regénynél szokott a vége felé. Itt mindent
megtudhatunk a szereplőkről és természetesen a jövőről is bőven esik szó.
Amikor először olvastam, nem
éreztem benne semmi túlzást még az utolsó kötetekben sem. Nos, ez azóta
megváltozott, de erősen. Viszont ezt majd kifejtem a későbbiekben.
Rövid tartalom:
Az első kötetben, ami a KEZDET
címet viseli Reni, a főszereplő és egyben a napló tulajdonosa megismeri az
osztálytársait és új barátságokat köt. Legjobb barátai Virág és Arnold. Virág
egy boldogtalan emo, aki mindenen pityeregni tud, Arnold pedig igazi könyvmoly.
És természetesen már itt képbe jön A FIÚ, csupa nagybetűvel, akiért Reni már az
első pillanattól odavan.
A második kötet az EGYÜTT címet
viseli, ami talán azért lett így mert az osztályközösség a második félévre még
jobban összekovácsolódik és természetesen már itt érződik, hogy nem egy átlagos
csapatról beszélünk.
A harmadik kötet az EGYEDÜL, ami
megint csak találó, mert Reni egyedül marad, de csak látszólagosan. Virágnak
barátja lesz, aki miatt kifordul önmagából, Corteznek is barátnője lesz, aki
Reni szerint a „punk-barbie” és Arnold is előáll a világ leglehetetlenebb
dolgával. És ha ez nem lenne elég még jön a szilveszter is, ami nem kis
mértékben változtat bizonyos dolgokon. Ezeken kívül pedig még sok érdekes
pillanat van a kötetben, nem véletlen éreztem azt, hogy itt fognak beindulni az
események. Eddig szinte olyan volt, mintha egy kívülálló írná a könyvet, de
ebben a kötetben végre Reni is elkezd élni egy kicsit.
A negyedik kötet a BARÁTOK,
amiben a 10. osztály második fele van naplózva. Itt is sok minden történik,
főleg Virág megy át olyan változáson, ami a való életben talán meg sem
történhetne, hiszen elég váratlan és drasztikus lépés. Ebben a részben fontos
szerepet kap Cortez nagymamája, Ricsi robogója, az osztálykirándulás, Arnold és
Dave, aki most az egyszer elvetette a sulykot a kütyüjeivel.
Az ötödik kötet, a REMÉNY névre
hallgat, és ha meg kellene neveznem a legjobb részt, az biztos, hogy december
20.-i nap volna. Hogy miért? Mert itt már valami annyira megváltozott, hogy az
visszavonhatatlan. Ezen kívül Arnold elköltözött Párizsba, így helyette jön az
új osztálytárs, Macu, akinek még 12. év végére sem sikerül megértetnie pár
emberrel, hogy ő japán és nem kínai. Természetesen itt is olyan az osztály
összetartása, hogy az valami hihetetlen. Balhé követi a balhét, de mégsem tud
senki semmiről. Mindenki hallgat, mint a sír; de ez így van rendjén.
A hatodik kötet a KETTEN nevet
viseli és talán itt éreztem azt, hogy Renit látni kellene egy pszichológusnak,
helyette viszont Corteznek kell oda járnia. Természetesen itt is vannak
hatalmas balhék, de csak még jobban összetartanak, így történik meg az is, hogy
Kinga egy diszkóban kel ki magából.
A hetedik kötet az ÚTVESZTŐ címet
viseli és talán a 12. osztály az is. Mármint a valóságban is. Reniék előtt áll
a retteget érettségi, és az elválás, pedig mások az irigylésre méltó végzősöket
látják bennük. Eljön a szalagavató ideje, amire persze gőzerővel készülnek is
és természetesen ott a továbbtanulás kérdése. Ez a kötet is tele van
izgalmakkal és olyan eseményekkel, amik csak a 12/b-vel történhet meg.
A nyolcadik kötet, az ÖRÖKKÉ,
leginkább az elválás fájdalmáról és az utolsó együtt töltött hónapokról szól.
És persze a balhékról, amiket még az év elején húztak ki. De ezek mellett ott
vannak az otthoni balhék és azok a döntések, amiket végleg meg kell hozniuk.
Ami pedig kimarathatatlan volt, az a lakáskeresés. Szóval visszatérve az egyik
előző kötetre: „Was kostet das Zimmer?” Ebben a kötetben már van egy kis
kitekintés, mivel Reni még leírja az egyetem elkezdése előtt napokat, amik már
Párizsban játszódnak.
Szereplők:
Rentai Renáta (Reni, Ren): Ő a
könyv főszereplője és a napló tulajdonosa. Alapvetően egy nagyon kedves,
barátságos lány, aki imád olvasni és tanulni, viszont néha már túl sok. Úgy
értem, hogy mindenért sír (Cortez rá nézett vagy éppen nem nézett rá, Cortez
így, Cortez úgy). Természetesen az rendben van, hogy szerelmes és, hogy az álom
pasi nem foglalkozik vele, de ha venné az apró jeleket, akkor nem szenvedett
volna ennyit. Amikor végre együtt lehet Vele, akkor sem ért semmiből és
állandóan kételkedik. De mégis miben? Nem értem. Ezen kívül, szerintem annyit
tanult az érettségire, hogy belehülyült már. A négy évet végigtanulta, és az
érettségin mégis stresszel, annyira, hogy az már természetellenes. Habár ő
alapvetően a könyv pozitív szereplője, én mégis úgy éreztem néha, hogy kezd
átfordulni negatívba a viselkedése miatt. Komolyan, ha van ebben a könyvben egy
pszichológiai eset, akkor ő az. Javára legyen mondva, hogy ő megy át a
legnagyobb változáson is a sorozat folyamán.
Antai - Kelemen Ádám (Cortez):
Reni szerelme és A FIÚ. Minden lány róla, az „ámerikairól” álmodik. Ő a tanárok
rémálma és a diákok kedvence. Kitűnik a lazaságával és azzal, hogy látszólag
semmi nem érdekli. Összesen négy olyan személy van az életében, aki számít
neki: a nagyszülei, Ricsi és Reni. Ezeken kívül szinte semmit nem tudunk meg
róla. Nagyon titokzatos személyiség, mégsem éreztem azt, hogy nincs kidolgozva
a karaktere.
Bencze Virág (Virág, Emó):
Külsőleg és belsőleg is ő megy keresztül a legnagyobb változáson, hiszen sokáig
emo, majd egy hirtelen váltás után hippi lesz. Alapvetően kedves és segítőkész
lány, habár nem éretem, hogy őt mi alapján vették fel a Szent Johannába, hiszen
ahogy Kinga is többször mondja, nagyon sötét lány. Egyszerűen már én fogtam a
fejem a hülyeségei miatt. Mondjuk, őt ez teszi különlegessé. Nem tudnám
elképzelni egy lángelmeként.
Bernáth András (Andris): Biztos,
hogy jellemezni kell őt? Mert akkor egy szót mondanék: idióta. Az ő karaktere
is nagyon meghatározó, hiszen ha ők nem lennének Robival, akkor az egész könyv
unalmas lenne. Róla igazából csak annyit érdemes tudni, hogy a sorozat elején
még kocka, majd rocker lesz. Azt hiszem, ez mindent elmond róla.
Jacques Chatelain (Zsák): Le gars
qui ne parle pas le hongrois. [Barátunk a Google Fordító] A srác, aki nem tud
magyarul, legalább is nem annyira, hogy mindent értsen és egy magyar iskolában
magyarul kommunikáljon, ami mondjuk csak azért furcsa, mert neki erre négy éve
volt. Ő is egy nagyon kedves és szerethető srác, csak hát egy kis magyar korrep
ráférne. Zsák a sulirádiós 11. osztálytól, ami a Szent Johannában az egyik
legnagyobb hatalom, mégsem ismeri szinte senki, habár ezt nem bánja.
Felmayer Dávid (Dave): Vajon már
az oviban is alma volt a jele? Dave a kütyük szerelmese, és az egyre nagyobb
bizniszek elkövetője, aki a kidolgozott tételekért, házi dolgozatokért mindenre
megtalálja a megoldást. Ő a legkitartóbb személyiség az egész 12/b-ben és ennek
meg is lesz a gyümölcse, akarom mondani almája.
Haraszti Róbert (Robi): Ő a másik
idióta Andris mellett. Ők ketten elválaszthatatlanok már az idők kezdete óta.
Nála is igaz, hogy nélküle unalmas lenne a könyv. Igazából ők Andrissal egy
lélek két testben, és ha a nevük nem különbözik, akkor simán azt mondom, hogy
ők testvérek.
Matsuda Okitsugu (Macu): Ő nem
kínai, hanem japán, amit még a történet végére sem sikerül mindenkivel
megértetnie. Macu 11. osztályban csatlakozik a csapathoz, Arnold helyér jön. Ő
is a kütyük szerelmese, és persze a „nagymellű tizedikesé is”. Annyira
beilleszkedik a csapatba, hogy szinte mindenki elfelejti, hogy ő csak később
jött.
Nagy Zsolt (Zsolti): Ő az osztály
mókamestere és a legnagyobb fizikai változás véghezvivője is. Az elején még egy
túlsúlyos srác volt, de ez egy valakinek köszönhetően megváltozik, így ő lesz a
gimi egyik legmenőbb fiúja. Központi figura a történetben, hiszen az ő
garázsában gyűlnek össze péntek esténként bandázni.
Neményi Arnold (Neményi, Arnold):
Nos, vele kapcsolatban kettős érzésem volt egy ideig. Aztán rájöttem, hogy az
esze és a tudása ellenére ő a negatív szereplő. Tulajdonképpen mindent elvett
Renitől, ami a lánynak jó lett volna.
Pósa Richárd (Ricsi): Ő a mogorva
raszta, akivel vigyázni kell, mert mindenkit lefejel; főleg ha Virágot bántják.
Cortezhez hasonlóan neki is nagy tekintélye van a suliban, ráadásul a legtöbben
félnek tőle. Pedig valójában egy kedves és jó fej srác, csak hát Ricsi
kedvességét ki kell érdemelni. Kinga gyakran illeti a „mihaszna”,
„semmirekellő” és „büdös raszta” jelzőkkel és sokak szerint a hajában van fél
Szent Johanna.
Szatmáry Kinga (Kinga):
Maximalista és sokoldalú. Nemcsak kiemelkedő tanuló, hanem a jótékonyság
élharcosa. Vele szinte senki nem mer vitázni, mert tudják, hogy az esélytelenek
nyugalmával indulnak. Kinga a suliújság főszerkesztője 12. osztálytól és így ő
lesz a rettegett diktátor. Kíméletlen mindenkivel, de mindig csak az igazat
mondja. Van amikor túlzásba viszi és így már kezd átmenni negatív szereplővé,
de mindig tudja, hogy mi a helyes.
Zsidák Gábor (Gábor): Ő a
láthatatlan osztálytárs. Senki nem veszi észre ha hiányzik, Gondos tanárnő
folyton új diáknak nézni, holott ő a másik sulirádiós. Szinte alig beszél,
akkor is csak annyit, amennyi szükséges. Csendben szemlélődik, de azért ő sem
elhanyagolható személyiség.
+++
Szép Károly (Karcsi): Ő a suli lúzere
és Zsolti mindenese. Alapvetően mindenki bántja és Harry Potternek csúfolják,
de Zsolti az egyetlen, akin én úgy vettem észre, hogy kedveli, annak ellenére,
hogy mindig piszkálja. Karcsi, Reniék osztályának oszlopos tagja.
Varga Kata (Kata): Ő is Reniék
osztályának oszlopos tagja, mégpedig a gót tagja. Az utolsó évben Gábor
barátnője, aki mert lépni miután már nem félt tőle.
Szatmáry Kitti (Kitti) : Kinga
húga, aki eleinte a beképzelt 9/a-sok táborát erősíti, de a végén belátja, hogy
mi a járható út, így megváltozik és, bár nem a nővére irányába húz, hanem
Katáéba, így ők ketten alkotják a gótok táborát a suliban.
+++
Máday Emília (Máday
[igazgaóhelyettes-asszony]): Nos, sok esetbe elveti a sulykot, de igaza van.
Tőle még az igazgató is fél, állítólag, nemhogy a diákok. Személy-szerint én
kedveltem a történetben, számomra egy pozitív karakter volt.
Kardos Kálmán (Kardos): Reni
kedvenc tanára, a többiek legutáltabbja. Ő az irodalomtanár, aki soha nem
mosolyog. Cortezt kifejezetten nem kedveli, bár ez kölcsönös, viszont Reni
egyértelműen a kedvenc diákja.
Vladár Ervin (Vladár): Jujj. Ha
ilyen rajztanárom lett volna, akkor nekem is szükségem lett volna egy Cortezre.
Számomra ő a negatív személy, és soha nem értettem, hogy miért kell kiszúrnia
Renivel csak azért mert nem tud rajzolni. Azt mondjuk hozzá kell tenni, hogy
azt sem értettem, hogy egy kiváló szövegértéssel rendelkező lány mit nem értett
egy egyszerű feladaton.
Haller Endre (Haller): Reniék
osztályfőnöke, akinek soha nincs ideje semmire és mindig sok fontos
megbeszélnivalója van.
Akkor most jöjjön a vélemény
is:
Azért jellemeztem a szereplőket
fentebb, hogy egyszerűbb legyen egy kicsit a „kritika” írás.
Azt el kell mondanom, hogy nagyon
tetszett az egész, habár én pár dolgot biztosan másképp írtam volna le, mint
ahogy az írónő tette. Például az első és második kötetben még látszik, hogy
Laura is próbál „beilleszkedni” a gimibe. Itt még egy kissé tárgyilagosan
fogalmaz és számomra nem volt meg az az érzés, mint a többi kötetnél. Reni itt
még túlságosan szemlélődő és nem igazán akar beilleszkedni, minden csak
Cortezről szól számára, holott rajta kívül vannak még tízen az osztályban.
Mondjuk ehhez a szűk látókörhöz hozzájárult Arnold is, aki nem hagyta
kibontakozni Renit. Vele mindig csak a könyvekről lehetett beszélni, Virágra
pedig így alig maradt ideje, holott lehet Reni sokkal előbb észreveszi Emó
segítségével a jeleket, amiket Cortez küldött felé.
A következő kötetekben már sokkal
oldottabb a hangulat és kirajzolódik, hogy mennyire balhés az osztály. Ezekben
már ki vannak dolgozva a karakterek és a helyszínt is jobban megismerjük
illetve itt már komoly pszichiátriai eset lesz Reniből a sok sírás miatt. És az
előző mondat utolsó fele a könyveknek az eltúlzott része. Komolyan, ha az én
lányom lenne, akkor nem a kamaszkezelő könyveket kapom elő, hanem egy
pszichológus telefonszámát. Amúgy csak én vettem észre, hogy Reni szüleinek
konkrétan nem volt önálló gondolatuk? Állandóan csak a könyvekből idéztek
(főleg az anyja) és természetesen mindig akkora közhelyeket mondtak, mint ide a
Hold, pedig csak meg kellett volna hallgatni a lányt és adni valami tanácsot,
ami gondolom ment volna tapasztalatból is. Amit még nem értettem, az a
netkorlátozás. Reni sokat olvas, még többet tanul, minta kamasz, soha nem jár
el sehova, cserébe netkorlátozást kap? Furcsa szokás, az biztos. Ami még a
negatívuma a könyvek az a szóismétlés. Egyszerűen annyira sok benne, hogy az
valami hihetetlen, habár csak a könyv egyes részein. Van olyan rész, ahol Reni
többször (akár napjában is) elmondja, hogy a futkározás kilencedikes betegség,
nagyjából egy év múlva múlik el. Oké, megértettük, nem kell elmondani
oldalanként, ahogy azt sem, hogy mindenkinek jól megy a francia, mert emelten
tanulják egy francia tagozatos gimnáziumban.
Viszont, ami pozitívuma a
könyvnek, az leginkább Kinga viselkedése. Ő megtanít minket arra, hogy legyünk
erősek, bátrak, az önkénteskedés jó dolog és azt, hogy egy ember mennyi
mindenre képes, ha akar. Illetve még az is, hogy rengeteg rejtett üzenetet tartalmaz,
ami csak akkor válik érhetővé, ha az ember elég érett rá. (Ilyen például, hogy
ne legyünk előítéletesek (Macu, Zsolti esete), álljunk ki egymásért a bajban
is, felhívja a figyelmet arra is, hogy másként is meg lehet élni a kamaszkort,
mint ahogy sokan teszik manapság és az is, hogy a barátokra mindig lehet
számítani.) Illetve, ami még nagyon tetszett benne, hogy Laura képes volt négy
év történéseit leírni úgy, hogy nem laposodott el a történet és a cselekmények
nem ismétlődtek, sőt egyre nagyobb hülyeségeket csináltak, de mégsem szegtek
annyira szabályt, hogy abból nagy baj legyen. Ami még mindig pozitívum, hogy
hiába idősödnek, hiába lesznek felnőttek nem változnak meg gyökeresen. Ők még
mindig az a szeleburdi, trehány csapat 12. év végén is, mint amilyenek 9. év
elején voltak, mégsem bukott meg senki az érettségin. Tetszett, hogy Kinga
irányításával többször összefogtak annyira, hogy megmentsék a bukástól az
osztálytársakat, holott senki nem az miatt volt a bukás szélén, mert nem
tudott, hanem azért mert lusta volt – na, mondjuk Reni esetében nem igaz, a
rajz majdnembukás az ő nem tudásának volt köszönhető-.
Összességében elmondható, hogy
habár vannak benne hibák, egy nagyon jó ifjúsági regényről van szó és azt is,
hogy Laura megszeretette az olvasást a mai fiatalokkal.
Kinek ajánlanám?
- Ø Annak, aki szereti a romantikus és tini-regényeket
- Ø Akinek elege van a vámpírokból, koboldokból és egyéb lényekből, de szívesen olvasna egy cselekményekkel gazdag könyv-sorozatot
- Ø Annak, aki nem szeretne belebonyolódni egy nehéz regénybe vagy éppen regény-sorozatba
- Ø Aki csak a kikapcsolódásra vágyik egy könyv kíséretében
- Ø Annak, aki szeretne egy magával ragadó könyv-sorozatot olvasni, ami Magyarországon játszódik és ami mindennapokról szól.
- Ø És természetesen mindenkinek, mert ez egy kötelező olvasmány, ahogy Leiner Laura össze műve
