2015. szeptember 30., szerda

Back to school #5

Sziasztok!
Mivel még mindig szeptember van, így ez a hónap még a suli kezdésé, így még mindig belefér a Back to school poszt negyedik része.
Már írtam a suliba való visszarázódásról, az idei cuccaimról, arról, hogy mi van a táskámban és legutoljára tanulási tippeket adtam. Ma viszont arról szeretnék papolni, beszélni nektek, hogy hogyan készítsetek jó kiselőadást.
Szerintem kezdjük is!

Általános 5.-6.osztályában még többen gondoljuk, hogy ha kiselőadást csinálunk akkor az mennyire király dolog lesz, hiszen könnyebben lehet ötöst kapni és kijavítani egy rossz jegyet. Aztán kezdünk rájönni, hogy gyakorlatilag egy kiselőadás több időd vesz igénybe, mint az adott anyag megtanulása és ez miatt lankad a lelkesedésünk.
11. osztályban már szinte alig van olyan „elvetemült” ember, aki bevállal egy ilyet; de én köztük vagyok! Ezért gondoltam arra, hogy néhány pontba összeszedem, hogy mire kell egy kiselőadásnál figyelni. Nézzük!

ü  Időtartam: Sem a tanár, sem a diák nem szereti a túl hosszúra sikeredett előadást. Törekedni kell arra, hogy csak a lényeget mond el, 5-10 percben. Ennél tovább a tanárod számára „zavaró” lehet, hiszen nem tudja leadni az aznapi anyagot, a diákság pedig nem figyel.

ü  Tartalom: A kiselőadás célja nem az, hogy elmondj mindent, amit csak a témáról tudni kell az utolsó karakterig, hanem, hogy érdekességekkel szolgáljon, ezért figyelj arra, hogy mit mondott el a tanárod és ne ismételd őt. Viszont ha egy-egy mondatát semmiképp nem tudod kihagyni, mert akkor az előadás értelmetlen lenne, akkor hivatkozz rá. Fontos, hogy érthető legyen a szöveg, tehát ne legyen tele ismeretlen szavakkal, de ha nagyon muszáj, akkor csak olyan kifejezéseket írj bele, amiknek tudod a pontos jelentését, ill. kiejtését. Valahogy nem tűnik hitelesnek, ha bajlódsz a szavakkal. 

ü  Szánj rá időt: Nincs értelme egy ilyet megcsinálni, ha összecsapod. Tisztában kell lenned azzal, hogy ez nem egy kétperces munka, hanem órák kérdése még akkor is, ha értesz a szerkesztőprogramhoz. Ezért javaslom azt, hogy ne este állj neki, hiszen olyankor inkább a kikapcsolódásé a főszerep és a pihenésé.

ü  Kevés szöveg, sok kép: Szerintem akkor jó egy prezentáció, ha sok a kép, de kevés a szöveg. Persze, a vázlatpontok, amiket a többiek esetleg leírhatnak legyenek fönt, ahogy az elengedhetetlen idegen kifejezések is, de nem kell több.

Hogyan kezdj hozzá? Itt van pár tipp, hogy miképp kezd el a kiselőadás „gyártást”:

1)      Anyaggyűjtés: Fontos, hogy arról csináld az előadást, amit a tanárod mondott, ezért pontosan írd le és ne csak félszavakban, mert ez segíthet az anyaggyűjtésénél. A tanárok azt mondják, hogy gyűjts könyvtárból anyagot, mert csak az a megbízható. De ki az, aki a hosszabb utat választja? Annak érdekében, hogy tényleg hiteles legyen az info, nézz meg több internetes oldalt, hiszen nem csak a wikipédia létezik.

2)      Szelektálj: Ha megvan az anyag, akkor másold ki Word-be vagy más szövegszerkesztőbe és olvasd el még egyszer és közben vágd ki azt, ami szerinted nem lényeges. Fontos, hogy csak azt hagyd meg, amit értesz is és a társaid számára is érthető marad – tehát ne írd tele idegen kifejezésekkel, mert úgy sem szeretnék megtanulni, ráadásul csak a saját dolgod nehezíted vele. Miután kiszelektáltad a szöveget mentsd el, nehogy elvesszen. Ennél a pontnál érdemes egy kicsit nagyobbra állítania betűméretet, hogy jobban lásd és érdemes nagyjából megszerkeszteni az egységeket. A lap aljára másold ki azokat a dolgokat, amik vázlatpontként fognak szerepelni a diákon, mert az egész szöveget nem szabad kiírni a diára.

3)      Szerkesztésre fel: A mentés után nyiss meg egy szerkesztőt – én Power Pointot szoktam. Állítsd be, hogy kb. mennyi dia lesz és kezd el a szöveg beillesztését majd a képekét, amiket nagy eséllyel a Google keresőből mentettél le. Fontos, hogy a kép és a szöveg kapcsolódjon egymáshoz. Például: ha Petőfi gyerekkoráról mesélsz, akkor ne Szendrey Júlia jelenjen meg. A képeknél fontos, hogy hitelesek legyenek, ha pedig csak a humor kedvéért van ott, akkor az tisztán érthető legyen. Ha kész vagy a főbb pontokkal, akkor jöhet a „meló” kisebbik része, a megjelenés formálása. Szerintem jobb, ha nem csak egy sima Times New Roman, fekete betűstílussal van írva az egész egy szimpla sablonra, hanem egy kicsit különbözik mindien dia. Pepecs munka, de legalább meglátszik, hogy foglalkoztál vele. Viszont az is igaz, hogy a kevesebb néha több: ne rakd tele minden kis mm2 képekkel és szöveggel, nem esztétikus és nem átlátható. Gondolom, mindenki tudja, hogy hogyan kell szerkeszteni Power Pointba, ezért nem írom le részletesen, hiszen ennek a posztnak nem ez a lényege. Viszont, SOHA ne állíts be időzítőt, ugyanis, ha egyszer elcsúszol valahol, akkor már borult az egész előadás.

4)      Olvasd át figyelmesen: Miután kész a szerkesztés csinálj egy biztonsági mentés (vagy már a szerkesztés közben is) és utána olvasd át az egészet. Figyelj oda arra, hogy minden szó helyesen legyen írva és nyelvtanilag is megfeleljen. Ha kell, akkor korrigálj és újra csinálj biztonsági mentést. Ezt azért kell, mert nincs értelme annak, hogy bajlódsz vele, aztán az előadás közben jössz rá, hogy valamit elírtál. Figyelj oda a tartalom követhetőségére, arra, hogy logikus legyen és persze a helyesírásra.

5)      A kiegészítő szöveg: Soha nem elég elmondani a dián kivetített mondatokat, hanem el kell magyarázni, ezért nem hajítasd a kukába a hosszú szöveget. Természetesen, miután megvannak a diák a Wordbe írt vázlatpontokat töröld és csak a „hosszú szöveget” hagyd meg. Olvasd át, hogy értelmes-e, aztán mehet a szöveg nyomtatása. Ezután húzd ki azokat a fontos eseményeket, neveket, fogalmakat, amiket mindenképpen el kell mondanod. 

6)      Próbáld el: Lehet, hogy egy kicsit bután fogod érezni magad, de stopper segítségével olvasd fel hangosan az egészet, ahogy el szeretnéd mondani, hiszen nem az előadáson kell rádöbbenni, hogy mennyit is fogsz beszélni; ráadásul ott már nem szabad hibáznod.

7)   Tanuld meg: Miután végeztél a formaságokkal kezd el megtanulni a szöveget. Nem kell ragaszkodnod a leírtakhoz, hiszen azt csak te látod, a vázlatot meg le tudják írni a tábláról is. Viszont a kiselőadás nem egyenlő a felolvasással! Egyszerűen nem bújhatsz el a papír mögött és olvashatod fel, mert ez azt szimbolizálná, hogy te nem készültél rendesen erre, hiszen bárki ki tud menni a tábla elé és el tudja olvasni, amit te leírtál.

8)      Állj ki és szerepelj: Könnyű mondani, hogy légy magabiztos, amikor még 30 ember téged néz, főleg ha lámpalázas vagy. Viszont, ahhoz, hogy sikered legyen, és fent tartsd az érdeklődést magabiztosnak kell lenned, nem szabad leblokkolni. Fontos, hogy rugalmas légy, tehát, ha beszélnek / tök mást csinálnak, akkor állj meg és várj, amíg újra rád szegeződik a figyelmük. Egy jó tanács, ha lámpalázas vagy: ne öltözz melegen, mert úgy fogod érezni, mintha 40 Celsius-fok lenne még a tél közepén is, lehetőleg ne az előző szünetben egyél és ne fogyassz szénavas üdítőt sem.

Ennyi lenne a mai poszt és az idei Back to school sorozat, legközelebb, valami más témával jövök, terveim szerint egy könyv kritikával. Addig is várom az ötleteiteket és tanácsaitokat! J








2015. szeptember 13., vasárnap

Back to school #4

Sziasztok!
Mivel ez még az iskola első hetei közé tartozik ezért úgy gondoltam, hogy nem késő a Back to school poszt elkészítéséhez, ezért azt hoztam Nektek.
Bár kevés volt a szünet és a legtöbben visszamennénk, de sajnos elkezdődött a suli, így vissza kell rázódni a szürke hétköznapokba és el kell kezdeni tanulni, hogy már most jó jegyeket szerezzünk, és ne kelljen hajtani félévkor a jobbért. Én legalább is szeptemberben megalapozom a dolgokat, így nem ér az a meglepetés, hogy rossz jegyet fogok kapni, mert úgy indítottam.
A mai BTS posztban néhány pontban összeszedtem tanulási tippeket, hogy megosszam veletek, és segítsek már most jó jegyeket szerezni.
Akkor kezdjük is:

a)      Időbeosztás: Szerintem az egyik legfontosabb dolog a tanulásnál. Mindig próbáld beosztani az idődet, hogy mindenre jusson idő, még akkor is, ha ezt lehetetlennek látod. Fontos, hogy a beosztás ne 10 perc tanulásból, 10 perc szünetből álljon, hanem vagy félóránként egy 5 perc vagy tantárgyanként 10 perc. Nálam ezek bevált módszerek, mert így át tud állni az agyam a másik tárgyra. Azt is vedd figyelembe, hogy időben állj neki tanulni. Ha este későn kezdesz neki a leckének jó eséllyel semmi nem ragad meg a fejedben, mert fáradt vagy. Ezért jó, ha minél előbb túlesel a kínzáson tanuláson.

b)      Figyelem: Tudom, hogy nehéz nekiállni és csak egy dologra összpontosítani, de ha csak a tanulásra koncentrálsz sokkal több időd lesz másra, mintha közben facebookoznál vagy az élet nagy dolgain gondolkodnál.

c)      Egyszerre csak egy: Ha ide-oda csapongsz a tantárgyak között az soha nem vezet eredményre. Mindig csak egyre szabad koncentrálni még akkor is, ha úgy érzed, hogy inkább valami mást tanulnál meg.

d)      Készülj fel rá: Ha mindent magad mellé készítesz, nem fogsz kényszert érezni, hogy kimenj a szobádból valamiért. Hasznos, ha sok tanulnivalód van, hiszen nem érzed úgy, hogy feltétlenül, elhalaszthatatlanul meg kell csinálnod valami mást.

e)      Figyelj oda órán: Hihetetlen, de otthon sokkal kevesebbet kell tanulnod, ha odafigyelsz az órán. Persze nem hagyható el az otthoni utána olvasás sem, de megkönnyíti a dolgod ez az apró kis dolog. Tudom, hogy a barátok izgalmasabb témákat hoznak fel, mit az aktuális anyag, de nem árt figyelni. Ettől függetlenül én pl. tudok egyszerre a tanárra és a padtársamra figyelni.

f)       Jegyzetelj: Még akkor is tedd ezt, ha a tanár nem kéri, hiszen könnyebb a saját jegyzeteid közül szemezgetni, mint a könyvből vagy internetről oldalakat olvasni. Ehhez viszont az kell, hogy olvashatóan és áttekinthetően írj. Semmire nem mész, ha hazaérve nem tudod elolvasni a saját írásodat (azért én is jártam már így).


Ezek persze csak akkor működhetnek, ha Te is akarod, hiszen minden akarat kérdése.
A poszt másik része, amit már nem tudtam g, pontként feltűntetni, az egy kicsit mélyebbre szánt. De, nézzük is:

a)      Kezdj a házi feladattal: Először a házit írd meg, hiszen ezzel gyakorolsz, és nem felejted el a végén. Ne kapkodd össze, mert lehet, hogy a tanárod jegyet ad rá, vagy esetleg valamiféle plusz pont jár érte.

b)      Nézd meg, mi a nehezebb: Kezd a tanulást a nehezebbekkel, mert az elején még fogékonyabb vagy az újra. Fáradtan kevesebb dolgot bírsz megjegyezni, így csökken annak az esélye, hogy jó dolgozat lesz belőle. Én például soha nem hagyom a végére a fizikát, ellenben a magyarral, amit könnyebben megtanulok.

c)      Először a jegyzetet: A memorizálást kezd a jegyzetekkel, mert ott a lényeg van – jobbik esetben – és az, amit a tanárod 100%, hogy kérdezni fog. Ehhez persze az kell, hogy pontos és áttekinthető legyen a vázlatod. Fontos, hogy először olvasd át, húzd alá / ki, ami lényegesebb pl. évszámok, nevek, fogalmak és csak aztán kezdj neki, én viszont ezt a lépést már az órán meg szoktam csinálni.

d)     A tankönyv is fontos: Főleg témazáróknál. Én nem szoktam könyvből tanulni általában, de ha tudom, hogy dolgozat lesz, akkor átnézem azt is, mert tartogathat olyan plusz infókat, amiket a tanár nem mondott el, de kérni fog.


Ennyi lenne a mai poszt, és ha a jegyzetfüzetem nem csal, akkor még jövök egy BTS poszttal, ami még a jegyszerezéssel foglalkozik, de eltér a maitól.
Addig is jó sulit és jó munkát nektek!