Sziasztok! Tdom, hogy nagyon rég volt az utolsó bejegyzés, de sok minden közbejött. Viszont most nem mentegetőzni szeretnék, hanem elhoztam nektek az évtized utolsó olvasmánylistáját, amelyben megmutatom Nektek, hogy mit olavastam.
Ebben csak a saját kedvemre olvasott könyvek szerepelnek, így sokkal több tétel szerepelne a listán, ha a szakirodalmat is hozzávesszük, amit az egyetem miatt kellett kézbe vennem. Idén csk tizenegy könyvet sikerült olvasnom, de mentségemre szóljon, hogy az egyetem mellett kissé nehéz időt szorítani az olvasásra. Na, de nézzük is a könyveket!
1.) E.L. James: Sötét - 692. oldal:
Idén ez volt az első könyv, amit elolvastam. Az író szerintem jól döntött, amikor úgy határozott, hogy megírja a történetet Christian szemszögéből is, mert valami olyan pluszt ad, amiből megismerhettjük a mindig morcos és merev üzletembert. Már az eredeti trilógia olvasásakor sejtettem, hogy valami van Grey viselkedése mögött és nem csak egyszerűen azért csinálja azokat a dolgokat, mert kedve van hozzá, ezért kifejezetten ajánlom mindenkinek, aki olvasta Anne szemszögéből a kettőjük történetét. Sok minden megérthetünk belőle, sok kérdésre választ ad és kicsit segít megérteni a vezérigazgatót.
2.) Cecelia Ahern: A tökéletes - 382. oldal:
Ez egy sorozat második része - az első részéről a 2017-ben ejtettem pár szót -, de meg kell hagyni, hogy a címével ellentétben nem tökéletes. Vártam volna még valami feszültséget, valami drámait és nem egy ennyire hamar megírt befejezést. Úgy értem még száz vagy kétszász oldallal több lehetett volna és akkor egy tökéletes befejezése lett volna a regénynek. A vége ellenére azonban igenis izgalmas és elgondolkodtató, legalább is nekem tetszet és biztosan ajánlanám mindenkinek.
3.) Leiner Laura: Maradj velem - 463. oldal:
Nem szeretnék semmit elspoilerezni és nem is fogok, ezért nehéz is bármit mondani erről a kötetről. Hanna és Kornél története tovább folytatódik, ahogy az Iskolák Országos Versenyének története is. Mivel nehéz nem elkotyogni a lényeget és a végkimenetelt, ezért csak annyit hagyok itt a margón, hogy !!!LAURA!!!. Aki ismeri Laura munkásságát, az tudja, hogy miért írtam a szerző keresztnevét csupa nagybetűvel. Itt is megjelennek a tipikus LL-es motívumok és jelenetek, ezért is nagyszerű a kötet. Aki ismeri Laurát annak azért ajánlom, aki pedig még nem olvasott tőle semmit, erősen ajánlom, az összes regényét. Mindazonáltal kíváncsi vagyok, hogy az írónő mit hoz ki a történetből és Hanna milyen irányba fog elindulni Kornél által. Tudom, hogy már megjelent a befejező rész is, de még nem olvastam, így lesz értelme a fenti reménykedésemnek.
4.) Jenny Han: A fiúknak, akiket valaha szerettem - 358. oldal:
Kislányos álmok, felnőttéválás és egy húg, aki bosszút forralt. Ez a része nagyon nehezen ment és gyakorlatilag alig - alig haladtam vele, mert egy picit bugyutának éreztem a történetet, de aztán belelendültem és abba sem akartam hagyni. A három Jenny Han regényről nem írnék most bővebben, mert hamarosan várható egy hosszabb értékelés a trilógiáról.
5.) Jenny Han: Utóirat: Még mindig szeretlek - 331. oldal:
Gyakorlatilag három nap alatt végeztem ezzel a résszel. Egyszerűen imádtam, hogy az írónő nem hagyta, hogy minden egyszerű legyen és az amúgy is bonyolult történetet megcsavarta még egy szereplővel, akivel sikerült összezavarnia az örökké álmodozó és nem létező dolgokat kreáló Lara Jean-t.
6.) Jenny Han: Örökkön örökké Lara Jean - 336. oldal:
A befejező kötettel is pár nap alatt végeztem, viszont itt az édes - aranyos - kedves - kislányos Lara Jean kezdett idegesítővé válni. Persze, kell valami új, ha már a csavart is megcsavarta a szerző a második kötetben, de ez a rész kicsit túlzás lett. Ennyire "nem e világi" lány nem lehet a főszereplő, holott az egész problémát egy teljes egyszerű beszélgetéssel meg lehetett volna oldani. Ennek ellenére még szívesen olvastam volna egy folytatást, ami már az egyetemen játszódik, mert bennem maradt még pár kérdés.
7.) Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek - 459. oldal:
Nos, khm. Nagyon sokan imádták és ódákat zengtek róla, ennek ellenére nem lett a kedvenc könyvem. Persze tudom, hogy közel sem vagyok egyidős a főszereplő hölggyel, (addig még van egy pár évem, sőt majdnem két évtizedem) de egyszerűen nem tudtam megérteni, hogy mit miért csinál. Szerencsére nem tudom, hogy min ment keresztül, amíg idáig eljutott, de akkor sem tudom megérteni, hogy miért utasított el elvből mindent, ami jó lett volna számára. A könyv elolvasása után szinte azonnal megnéztem a filmet, ami megint csak nem tetszett, de még csak nem is értettem volna, ha nem olvasom előtte a regényt. A filmbeli vágások és a hirtelen helyszínváltások nekem nem tetszettek, sokkal élvezhetőbb lett volna, ha a "költözéseket" valahogy másképp oldják meg, mondjuk egy repülőre szállással. Ez így olyan lett, mintha lefogattak volna egy fél órás filmet valahol, majd ugyan azzal a főszereplővel egy teljesen másik filmbe kezdtek volna kétszer. Ezen kívül rettenetesen eltért a könyvtől, így nem volt az igazi.
8.) Berg Judit: Az őrzők - 271. oldal:
Erről a könyről is hamarosan érkezik egy hosszabb értékelés a blogon, így most nem szaporítanám a karaktereket itt. Nem igazán szoktam magyaroktól olvasni, mert valahogy soha nem olyan lesz, mint vártam, így inkább a külföldiek felé fordulok, de Berg Judit könyvét ajánlom mindenkinek, mert érdekes. Igaz, hogy gyerekeknek szánt kötet, de nekem izgalmas volt és egyben ismeretterjesztő is, mert ha elég figyelmesek vagyunk elég sokat megtudhatunk a Mátyás - templomról és a magyar múltról is. Tetszett, és mindenképpen ajánlom.
9.) Katie McGarry: Dare you to (Aki mer, az nyer) - 486. oldal:
Nos, miután elolvastam megtudtam, hogy ez egy trilógia második része, viszont úgymond különálló könyv, mert nem kapcsolódik szorosan az első részhez. Úgy értem, a két főszereplő mellékszereplőként tűnik fel az első és a harmadik részben, tehát nem függnek össze szorosan a részek. Egyszerűen imádtam és utáltam. Beth nagyon nehéz eset volt és nagyon sok mindent akart tenni egy olyan emberért, aki nem érdemelte meg, ugyanakkor semmiképp nem hagyhatta ott a lány. Túl sok a paradoxon ahhoz, hogy spoiler mentesen lehessen beszélni erről a könyvről, így inkább nem mondok semmit, mert nem szeretém elkotyogni a lényeget, illetve elég hosszúra sikeredene ez a poszt, ha belekezdenék a mesélésbe. Nem kizárt, hogy ebből a könyvből is lesz egy hosszabb bejegyzést, de ebben nem vagyok biztos.
10.) Lois Lowry: Az emlékek őre - 237. oldal:
Már nagyon régóta terveztem, hogy elolvasom, mert már hallomásból is megfogott, de valahogy mindig kimaradt. Viszont idén nekiveselkedtem és nem bántam meg, sőt. Izgalmas a cselekménye, eseménydús és megrázó. A filmet is láttam, de a könyv közelében sincs - szerintem. Az író nagyon jól eltalálta a lényeget és szuperül leírt egy olyan világot, melyben minden és mindenki egyforma és kiirtottak minden olyan dolgot, ami a mai világra emlékeztet. Ha nagyon bele akarjuk magyarázni nézhetjük egyfajta társadalomkritikaként is, akár a mai világra nézve is, bár legyen a nagyok dolga eldönteni, hogy az-e vagy sem. Nem szeretnék semmi politikába belemenni, így ezt a szálat el is engedem. De mindenesetre egy nagyon jó utópiáról van szó, kötelező olvasmánnyá tenném.
11.) Ransom Riggs: Vánorsólyomkisasszony különleges gyermekei - 348. oldal:
Pár nappal szilveszer előtt sikerült befejeznem az első részt, a másodikat pedig majd a 2020-as olvasmánylistán olvashatjátok, de mindenképpen lesz egy hosszú bejegyzés a sorozatról, mert gyakorlatilag az egyik kedvencem lett, már az első kötet után. Váratlan, fordulatos és néhol ijesztő. Különlegessége, hogy a kötetek képekkel vannak illusztrálva és köré van építve a történet. Az első részt a lehető legroszabb helyen fejezte be az író, (persze ezt csak olvasó szempontból mondom, mert amúgy tudom, hogy az izgalom fokozása a lényeg) de amúgy is letehetetlen a regény, így nem probléma. Olvastatja magát és szinte kívánja, hogy gondolkozz az eseményeken. A filmet is megnéztem és szintén nagyon eltér a könyvtől, de ez nem jelentett problémát, mert kiváló film lett. Tim Burton rendezésében került megfilmesítésre és - ha csak nem vagy ijedős - ne nézd meg éjjel, mert tuti csúnya álmaid lesznek tőle, ugyanakkor mégis azt mondom, hogy érdekes lett, bár vannak benne olyan logikai bakik, amik miatt azt érzem, hogy még ki kellett volna bontani. Viszont erről a regénysorozatról is hosszabb szót ejtek a következő bejegyzések valamelyikében, itt nem szaporítom tovább a karaktereket.
Ez összesen 4363 oldalt jelent, ami bár kevésnek tűnik (és az is), de mint, ahogy írtam ebben nincs benne az egyetemi kötelező, így a valós számok ennél jóval magasabbak.
Ti mit és mennyit olvastatok idén?
A felhasznált képeket a Google keresőmotorja dobta fel találatként.
