2016. november 1., kedd

Alapozóteszt

Sziasztok! Tudom, hogy már nagyon régóta nem volt semmi hír sem rólam sem a blogról, de egyszerűen se energiám se kedvem végképp időm nem volt ahhoz, hogy leüljek és összeszedjek egy normális posztot, amit elétek tehetek. Kavarogtak fejemben gondolatok és témák, de mire volt időm leülni és megírni már nem is tartottam annyira jó ötletnek. Egy semmitmondó és üres bejegyzést pedig nem fogok közzétenni csak azért, hogy legyen valami a blogon, hiszen az csak engem minősítene.
Viszont most egy tesztet hoztam Nektek; méghozzá alapozók fognak összecsapni egymással.
Három teljesen különböző típusú alapozóról lesz szó, hiszen sokat kipróbáltam mire rátaláltam a tökéletesre.

Az első egy BB solutions - light krém vagy alapozó. Ki minek hívja.:

Sajnos ez a fajta alapozó nekem nem vált be, mert a bőrhibákat csak még jobban kiemelte és iszonyúan barna még a világos árnyalata is. Ráadásul a bőrömet is tönkretette abból a szempontból, hogy még jobban zsíros lett - pedig már amúgy is az volt. A nap elején még mattított, ahogy kell, aztán elkezdett egyre fényesebb lenni, a nap végén pedig örültem, hogy megszabadulok tőle. 

A második egy AVON Ideal Shade- light alapozó:
Ez is csak ideig-óráig vált be, aztán zsírosította a bőrömet, ráadásul eltömítette a pólusokat is. A színe viszont már jobban hasonlított a bőrömhöz, bár még nem volt tökéletes. A fedése már jobb volt, mint az elsőnek, de a nap végén már hagyott némi kívánni valót maga után. 


A harmadik és egyben utolsó egy AVON Extra Lasting- nude alapozó:
Végre megtaláltam a színben, állagban és mindenben hozzám passzoló alapozót. Ez az, amelyiket bátran viselhetem egész nap, nem kelt maszk hatást és nem is látszik annyira, hogy észre lehessen venni, viszont tökéletesen fed. Azt tudni kell rólam, hogy soha nem szerettem az erős sminket, inkább a no-make up make up híve vagyok ezért nekem különösen fontos, hogy végre megtaláltam azt az alapozót, amelyikkel el tudom készíteni a ezt. 


Ennyi lett volna ami bejegyzés, remélem tetszett. Legközelebb egy könyv ajánlóval jövök, úgyhogy érdemes lesz benézi :)                                                 




2016. augusztus 30., kedd

BTS #1 - 2016


Sziasztok! Mivel sajnos csak két nap van a suliig vagy inkább csak egy, ma egy Back to School posztot hoztam nektek.
A mai résznek akár adhatnánk az Újult erővel címet is, mivel ebben a részben arról lesz szó, hogy hogyan hangolódjunk vissza az iskolára.
Kezdjük is!

Rendezd át a szobád!
Biztosan van egy pár olyan ruhadarab a szekrényedben, amit már nem szeretsz hordani vagy már nem is jó rád. Itt az ideje kiválogatni és kitenni őket! Én még nyáron túlesetem ezen a megpróbáltatáson és hidd el, sokkal jobban érzem magam a szobámban, hiszen nincs annyi felesleges holmim. Ezen kívül mivel még nem kezdődik a „hajtás” hétvégén belefér egy kis takarítás is. Persze ilyenkor jobb még kint lenni a szabadban vagy akár hódolni a különböző hobbiknak, de szerintem senki nem szeretné ezt iskolaidőben, amikor már a tanulásé a szerep.

Rendszerezz!
A múlt évből a szekrényben hagyott könyveket és füzeteket pakold el. Egyrészt, így jobban el fogsz férni a fiókokban/ polcokon, másrészt átláthatóbb, harmadrészt esztétikusabb. Viszont, amit használni fogtok még ebben az évben is, mert nem fejeztétek be, azokat hagyd elől és tedd az idei cuccaidhoz. Ha a régebbi könyvek / füzetek megvannak még, akkor tantárgyak szerint tedd őket, így egyszerűbb lesz a megtalálása.

Tipp: Ha középiskolás vagy a füzeteket semmiképp ne dobd el. Érettségin jól jöhet, ha nem egy 200 (+,-) oldalas könyvből kell átolvasnod az anyagot, hanem egy szépen vezetett füzetből, ahol a lényeg van. A tételkidolgozásnál sokat fog segíteni, ha megvannak.

Takarítsd le az íróasztalodat!
Neked is tele van az asztalod Postit- ekkel, újságokkal vagy csak szimpla firkálmányokkal, amiknek még két ónapja volt értelmük, de mára már azt sem tudod, hogy miért írtad? Na, jó azért nálam nem ennyire katasztrofális a helyzet, csak néhány Postit van kint. Viszont érdemes ezeket elpakolni, ahogy a sminkkészletet és a kistükröt is. Mivel – mint mindenki tudja – a tanulásnál még egy véletlenül betévedt légy is érdekesebb, fontos, hogy ne vonja el semmi a figyelmünket, legalább is megpróbáljuk minimalizálni ennek az eshetőségét.  

Ismételj!
Nem kell újra megtanulni mindent, csak egy kicsit frissítsd fel az emlékezetedet. Szerintem mindenkinek jobb, ha nem ülsz tehetetlenül és tanácstalanul, amikor belekezdenek a tanárok a tényleges anyagba vagy az ismétlésbe.  Ha most voltál nyolcadikos, akkor se hanyagold el ezt, főleg az érettségi tárgyaknál, mert szinte biztos, hogy irati fognak egy „belépő” dogát.

Használd ki az utolsó napokat!
Ilyenkor már ne kezdj bele egy új, több száz oldalas regénybe és ne most akard megváltani a világot. Hidd el, egy új könyv elolvasása jó móka lehet, ha nem kell közben tanulni. Azt pedig csak tapasztalatból mondhatom, hogy az első benyomás nagyon sokat számít. Úgy értem, ezt a pár napot élvezd ki a szabadban és töltődj fel. Próbálj kiszakadni a gép/tablet/telefon bűvköréből és szórakozz egy kicsit még.

Készülj fel!  
A korai kelés senkinek nem az erőssége – legalább is a nagy többségnek nem – ezért próbálj meg mindig egy kicsivel előbb lefeküdni és kelni is. Arra is készülj fel, hogy a tanároknak nem az a feladatuk, hogy megkíméljenek téged, hanem, hogy időben leadják az anyagot, ami hidd el egy középiskolában, ahol elmaradnak órák nem mindig lehetséges.



Ennyi lenne a mai bejegyzés, ezen kívül még egy BTS poszttal érkezem majd a napokban, aztán talán egy nagyobb szabású sokrészes sorozattal jövök nektek.  


2016. augusztus 6., szombat

E. L. James - A szürke ötven árnyalata- trilógia

Sziasztok! Ahogy kitört a nyári szünet nekiálltam újult erővel az olvasásnak, így megint összegyűlt egy pár, amiről a következőkben íni tudok.
Most, egy olyan könyvet hoztam nektek, ami nem kicsit osztja meg a nyilvánosságot. Vannak, akik teljes mértékben elítélik a könyvet és vannak, akik éljenzik. Úgy gondoltam, hogy ha valami ennyit véleményt kapott, akkor nekem is el kell olvasnom, így nemrég meg is tettem.

„Az erotikus, mulattató és mélyen megindító Ötven árnyalat-trilógia olyan történet, amely hatalmába keríti és birtokba veszi olvasóját, azután mindig vele marad.
Amikor Anastasia Steele, az irodalom szakos egyetemi hallgató interjút készít Christian Greyjel, az ifjú vállalkozóval, gyönyörű, okos és ijesztő férfival találja szemben magát. A nem e világban élő és ártatlan Ana megretten, amikor ráébred, hogy akarja ezt a férfit, és annak rejtélyes tartózkodása ellenére kétségbeesetten próbál közelebb kerülni hozzá. Grey, aki képtelen ellenállni Ana csendes szépségének, eszének és független szellemének, elismeri, hogy ő is akarja a lányt – de a saját feltételei szerint.
Ana, akit egyszerre ijeszt és izgat Grey szokatlan szexuális ízlése, habozik. Greyt minden sikere – multinacionális vállalkozásai, hatalmas vagyona, szerető családja – ellenére démonok gyötrik és az önuralom kényszere emészti. Amikor a pár vakmerő, szenvedélyes viszonyba kezd, Ana fölfedezi Grey titkait és tulajdon, sötét vágyait.”


Bevallom először nem nagyon akartam elolvasni, mert hallásból már ismertem a történetet. De valami hajtott, így belefogtam a több száz oldalnyi olvasmányba. Nem mondom, hogy megváltozott az életem tőle, de nem volt rossz, főleg, hogy most egy kissé másra vágytam, mint a megszokott romantikus regények. De ezt még én sem gondoltam volna. Ugyan, a Christian szemszögéből megírt könyv még várólistán van, de így is 1728 oldalon rágtam át magam, ami igencsak sok, tekintve a trilógia tartalmát.
Az első pár oldalon már láttam, hogy ez megint csak egy tipikus felállás lesz: szerencsétlen, rosszul öltözködő, konkrétan antiszociális lány és a jóképű, gazdag, sikeres férfi. Nem azt mondom, hogy ebből nem lehet kihozni valami újat, hiszen E.L. James megtette, de ez az alap már lerágott csont. Ennek ellenére még is azt mondom, hogy érdemes volt nekiállnom. Az első és második kötetbe csak a szóismétlések miatt kötnék bele, hiszen Ana egy angol szakos egyetemi hallgató, akinek – tanulmányait tekintve – bővebb szókinccsel kellene rendelkeznie, ahogy Mr. Grey-nek is a pozíciója miatt, de Christiannak még így is bővebb volt. Nem azt akarom mondani ezzel, hogy irodalmi szakszavak használjon, amit egy laikus nem ért, – így minden bizonnyal otthagyná a könyvet - de nem ártott volna néhol egy kis újítás. Igazából tartalmilag más kivetni valót nem találtam, ami említésre méltó lenne, kivéve a harmadik kötetben, ami szerintem el lett kapkodva. Úgy értem, a kötet eleje és közepe jól meg lett írva, a vége viszont valamiért sietségre utal. Talán az írónő akarta befejezni nagyon hamar, mert nem volt már mit mondania vagy az idő sürgette, de gyorsan és váratlanul történnek az események.
Nem szeretnék spoilerezni, de szerintem majdnem három évet nem szabadott volna átugrania a szerzőnek, hanem egy- két fejezettel megtoldania könyvet, ami akkor nem 634, hanem 700 oldal lenne, de nem összecsapva, hanem gondosan megírva, ahogy a többi.
Kíváncsian várom, hogy Mr. Grey hogy látja a történetet, így amint lehetőségem nyílik rá el fogom olvasni, ami azt is jelenti, hogy arról is írni fogok, hiszen úgy lesz teljes a kép, addig is remélem kedvet kaptatok hozzá.

Hogy kinek ajánlanám?
Mindenképpen 16 éven felülieknek, de még jobb lenne, 18-tól. Ezzel persze nem azt szeretném mondani, hogy 16 év alatt tiltott, de erre a trilógiára meg kell érni, hiába erőltetné valaki, nem lenne jó. Ajánlom azoknak, akik szeretnek olvasni és valami pluszra vágynak, ami nem szerelmet és krimit ígér, hanem elrepít egy olyan világba, ahol a domináns fél valójában egy nagyon is meggyötört ember, ahol súlyos dolgokra derül fény és ahol kemény szabályok lépnek életbe.
  






2016. július 10., vasárnap

Duolingo

Sziasztok! Ma egy "oktató" szándékú bejegyzéssel jövök, amiben a Duolingo című weboldalt szeretném bemutatni Nektek. 

Erre az oldalra még hónapokkal ezelőtt találtam rá, de még csak most érzem úgy, hogy kiismerem annyira, hogy bemutassam Nektek. 
Véleményem szerint nagyon hasznos weblap, mert így szinten tudom tartani a nyelvtudásomat vagy akár egy újat megtanulni alapszinten. Nem mondom, hogy a Duolingo-val szerzek egy felsőfokú angol nyelvvizsgát, de elég ahhoz, hogy ne felejtsem el az alapokat, illetve megtanuljak olyan dolgokat, amiket még eddig nem igazán sikerült elsajátítanom.   
De nézzük lépésről- lépésre. Most az alapesetet fogom számításba venni, ahol angolt tanulhatsz. 


Google keresőbe írd be, hogy Duolingo és kattints az első találatra, vagy ide.


Mielőtt a kezdés gombra kattintasz ellenőrizd, hogy a honlap nyelve magyar legyen.

A kezdés gombra kattintva a lent látható oldal fog bejönni, ahol a zászlóra kell rákattintani. Ha nem működik, akkor nyomjatok egy frissítést a böngészőre és jó lesz.


Ezután kétfelé ágazhat a dolog, attól függően, hogy beszélsz-e angolul vagy sem. Ha már van némi nyelvtudásod, akkor a Szintfelmérő Teszt ikonra kattints, így kiugorhatsz pár leckét. Ha nem nem tudsz angolul, akkor kattints az Alapok szóra, s így az egész nyelvet a legelső lépéstől tanulhatod.  


Az előbbi lépést megelőzheti a Profil létrehozása is természetesen. Fontos, hogy olyan e-mail címet válassz, ahova be tudsz lépni. 

A lenti képen a Művészetek témakörét nyitottam meg, ahol négy külön leckét találsz, amiket elvégezhetsz egyenként, vagy a Szintugró Tesztel. A tesztről annyit érdemes tudni, hogy összevonja a négy leckét és 3+1 "életet" biztosít, ami után természetesen újra próbálkozhatsz a teszttel. 
  

Ezen képen pedig már az első témakörök utáni állapotot láthatjátok, plusz egy kis magyarázatot.
1. Nyitólap: Itt találjuk a témaköröket, ez amolyan főoldal. 
2. Napi széria: Ha egy napot is kihagysz a gyakorlással elveszik a széria, a elvégzett témakörök természetesen nem.
3. Lingotok: ez egy speciális "pénz", amit természetesen sehol máshol nem tudsz felhasználni csak itt. 

A lenti képen pedig a Lingot- boltot láthatod, ahol különböző dolgokat tudsz megvásárolni egy, persze ehhez kell lingot is, amit csak gyakorlással és témakörök teljesítésével tudsz szerezni. 

Az utolsó kép pedig a Napi Célt segít beállítani. Itt választhatsz, hogy milyen tempóban szeretnél "játszani". Csak annyit vállalj, amennyit be is tudsz tartani, különben nem fogod megkapni a Napi Szériát. 



Egy kis személyes: Amikor elkezdtem Duolingo-val játszani még nem hittem, hogy tényleg ennyire bele lehet merülni és el lehet sajátítani egyes témaköröket, úgy gondoltam, hogy maximum olyanok használják, akik nagyon ráérnek, hiszen itt naponta kell teljesíteni. Viszont egyre többet játszottam és csak azt vettem észre, hogy fogyatkoznak a témakörök. Az angollal már nagyon a végén voltam, úgyhogy úgy döntöttem, hogy egy nap alatt megcsinálom az összeset, ami még hátra lenne, így büszkén jelenthetem, hogy végig csináltam angol kurzust Duolingo-val, amiért jutalmul egy arany baglyot kaptam. Most kezdtem el a német és a spanyol kurzust is, ami nehezebb lesz és tovább fog tartani, mert egy szót sem tudok spanyolul, németül meg csak pár mondatot. Azt hiszem, hogy ezzel a programmal egy alapszinten megtanulom mind a két nyelvet, aztán ki tudja; lehet, hogy tovább merészkedem és ténylegesen elkezdek egy intenzív oktatást is, amiért talán egy alapfokú nyelvvizsga lesz a jutalmam.  Persze ez még csak egy távoli álom; de talán az álomból egyszer valóság lesz.  

Ennyi lett volna a mai kisokos, remélem sokan kedvet kaptok hozzá és remélem segítettem a nyelvtanulásban. :)








2016. június 11., szombat

The last song - Az utolsó dal

Sziasztok! Ahogy megígértem most egy filmkritikával jöttem, amit már nagyon régóta tervezgetek, de csak most jutottam el odáig, hogy meg is írjam. 
 A film nem más, mint Az utolsó dal, amit sokan ajánlottak nekem, így megnéztem.


Amikor megláttam a főszereplőt kíváncsi lettem az egész filmre. Kíváncsi voltam, hogy Miley a Hannah Montana-n kívül is jól alakítja-e a szerepét. Meg kell, hogy mondjam, nem csalódtam, tényleg jó alakítást nyújtott, ennek ellenére nem nagyon kedveltem meg a karakterét. 

Karakterek: 

Veronica 'Ronnie' Miller:
Már az elején irritáló volt számomra az a bús-komor arc, amikor megérkeztek az apjukhoz; abban a nézésben konkrétan világfájdalom tükröződött. Ami szerintem túlzásba lett víve, az Ronnie hisztije. Lányként nem tudnám elviselni, ha valaki mindenen megsértődik vagy a rosszat látja és ezért nem értettem Will-t (Liam Hemsworth) sem. 
Ronnie viselkedése még abból a szempontból is érdekes, hogy hirtelen változik túl sokat, hiszen az eleinte hisztis lányból egy átlagos kamasz lesz szinte egyik napról a a másikra. 

Will Blakelee:
Egyedül a 'nőfaló vagyok, de megtaláltam álmaim nőjét' dolog lett elrontva nála. Ez már annyira tipikus karakter, hogy szinte minden hasonló filmben megtalálni. Jobb lett volna, ha egy átlagos jóképű srác benyomását kelti, hiszen a többi tulajdonságával nem összeegyeztethető ez így. Ezen felül szerintem nagyon jól alakította Liam a szerepet.

Maga a történet is szerintem nagyon jó koncepción nyugszik, nagyon megható volt, főleg a vége. Mivel nem olvastam a könyvet, rendesen meglepődtem, a történteken, azt hittem, hogy happy end lesz, ahogy szokott lenni az ilyesmi. De nem baj, ez is egy jó tanulság volt számomra.


Ti megnéztétek már?

Ennyi lett volna a mai bejegyzés, legközelebb talán egy "okító" bejegyzéssel jövök. Addig is jó szórakozást! :)



2016. május 8., vasárnap

Termékteszt #2

Sziasztok!
Ma egy terméktesztes poszttal jöttem Nektek, amit már nagyon régóta terveztem megcsinálni, de soha nem jutottam el idáig. Na, de most végre itt van!
Szóval kezdjünk bele!

Kezdjünk egy habfürdővel:
Már évek óta a Baba hab illetve tusfürdőit használom, mert már az első alkalommal nagyon megfogott. Kellemes illata van és kedvező hatása. Ráadásul az ára sem megfizethetetlen, ahogy néhány terméké lenni szokott.

Baba szappan:
Az arcomra szappanként csak is ezt használom. Mivel egy kicsit zsíros a bőröm ez nagyon jól kiszárítja, amivel nem kelt csillogó hatást. Nem tartalmaz illóanyagot sem színanyagot, ezért szerintem kiváló. 


Baba Sampon:
A hajamra mindig is kényes voltam, ezért használok rá Babát. Nagyon jól tisztít és ápol, hiszen gyógynövényeket tartalmaz és minden hajtípusra jó. A kakaóbabos változatát is nagyon szeretem, mert kellemes az illata, ami számomra fontos. 

Honey Balsam:
Mint, mondtam nagyon kényes vagyok hajamra, ezért megpróbálom minél jobban óvni. Ennek a mézes balzsamnak nagyon erős illata van, ezért a használata után meg szoktam mosni samponnal még egyszer. Azt hihetnénk, hogy így elmegy a hatása, pedig nem, csak az illatának nagy részét veszi el. Kellemes tapintású és puha lesz tőle a hajam. A szekrényben már ott van a második tubus is! Egyébként ezt karácsonyra kaptam, de még csak most fog kifogyni, hiszen annyira kevés kell belőle - pedig hosszú hajam van.

Schauma hajbalzsam: 
                     
Igen, még egy. Ezt viszont nem szoktam kiöblíteni sem, mert nálam így van meg a hatása. Szeretem, mert fényt ad a hajamnak, de nem nehezíti el, ráadásul gyógynövényes. Könnyen fésülhető és lágy tapintású lesz tőle a hajam, pont ahogy kell. 

Baba testápoló:
Igen, egy újabb Baba termék. Ez a mélyhidratáló testápoló nálam annyira bevált, hogy azóta nem is használok mást. Kellemes illata és kedvező hatása van. Próbáltam már más terméket is, de azok mind felszívódtak teljesen annyira hamar, hogy pár órán belül olyan érzésem volt, mintha nem is testápolóztam volna, ennek viszont még másnap is érzem a hatását. 

  Blemish Mark Treatment Soin Anti - marques:
Nos ez egy általam csak "bigyusz"-nak nevezett dolog, merthogy ezt a nevet az életben nem tudnám megjegyezni. Ez a termék a bőrhibákat hivatott kijavítani, ami nálam be is vált. Mondjuk meg is kell vele szenvedni, mert csíp; egyetlen hátránya, hogy ragad nagyon sokáig. 

Garnier micellás víz:
Sokféle tonikot kipróbáltam már, de néhánytól csak rosszabb lett, ezzel viszont nagyon meg vagyok elégedve. Sokkal szárazabb és tisztább a bőröm, ráadásul a sminket is eltávolítja, ami nem egy utolsó dolog. Igaz, hogy nem egy olcsó mulatság, de nagyon megéri az árát, mert használ. Mindenhonnan le tudom törölni a sminket - még a szememről is és nem csíp egyáltalán, viszont nagyon keserű íze van. Igen, voltam olyan ügyes, hogy "megkóstoltam". Ezt mindenkinek ajánlani tudom, mert tényleg nagyon jó. 

Nivea Aqua fényvédő és hidratáló krém:
Már nagyon régóta megvan és nagyon szeretem. Víz alapú a krém, így egyáltalán nem nehezíti el a bőrömet, ami nálam alapfeltétel. Kevés is elég belőle, mert annyira jól kenhető, így lehetséges az, hogy már tavaly óta megvan. Amióta használom sokkal puhább a bőröm és kevésbé ég le - persze azért a naptej nem elhanyagolható még így sem. Ajánlom mindenkinek, mert hamar felszívódik és semmi nyoma nem marad. 


Ennyi lett volna a mai poszt, jövőhéten remélhetőleg egy újabb filmkritikával jövök, addig is legyen szép hetetek. :)




2016. április 10., vasárnap

Blogkritika #1

Sziasztok!
Tudom, hogy nagyon sokáig nem hoztam semmit, de sajnos nem volt időm a blogokkal foglalkozni, összecsapni pedig semmit nem akartam, hiszen egy jó poszthoz idő kell-, amivel én nem bővelkedem.
De tegyük félre a magyarázkodást, mert ez csak egy nagyobb bevezető monológhoz vezetne, amit nem hinném, hogy sokan elolvasnának. Tehát térjünk a mai poszt tárgyára.
Ma egy blog kritikával /véleménnyel jöttem hozzátok, amit Annamari kért tőlem. Nagyobb „közönség” előtt ez lesz az első kritika, amit írok, úgyhogy izgulok!


Ha meg szeretnéd nyitni a blogot kattints ide


Kinézet:

Nagyon tetszik. Ha megnyitom a blogot azt látom, hogy egy igényesen megszerkesztett, jól megtervezett weblapról van szó, nem egy összecsapott, két perc alatt megoldott oldalról. Ha már csak a fejlécet nézem már azzal is sok munka lehetett, nemhogy a designel. Tetszik, hogy nincsenek fölösleges menüpontok vagy szövegek az oldalmenüben, csak az, ami kell.
Egyetlen apróságot találtam, ami nekem nem igazán tetszett, de azt már csak akkor, amikor elkezdtem olvasni: a párbeszédeknél túlságosan egybefolyik a szöveg. Jobb lenne, ha a monológok és a párbeszéd között hagynál egy sorközt, hogy átláthatóbb legyen az egész.


Történet:

Először a fülszöveget olvastam el, és már az alapján azt tudom mondani, hogy egyedi történetnek néznek elébe az olvasóid. Végre nem egy sablon sztori, hanem már az indítás is érdekes. Megmondom őszintén, hogy sok blogot olvastam már, de ilyen alaptörténettel még egyet sem. Szerintem, ha nagyon ügyes vagy, akkor ebből egy nagyszerű történetet fogsz tudni kialakítani.
A kidolgozás is nagyon jó, mert fel van vezetve az egész történet és választ kaphatunk az esetleges kérdésekre is. Például nekem az első kérdésem már az elején az volt, hogy hogyan történet a baleset. És lám, a második fejezetben már meg is kaptam a választ. Minden apró kis részletre odafigyelsz és kidolgozd a karaktereket is. A karakterekkel kapcsolatban adsz néhány támpontot, hogy legyen miből kiindulni az olvasónak, de a szereplők jellemét csak a történetben ismerhetjük meg a cselekmény előrehaladtával.  Tetszik az is, hogy hosszúak a fejezetek, nem csak egy-két mozzanatból állnak-, bár ha ki van dolgozva az is nagyon jó lenne. Tetszik, hogy az érzelmeket nem csak leírod, hanem érezteted az olvasóval; legalább is számomra sikerült átadnod a történet érzelmi oldalát is, ami ugye az egyik legnehezebb dolog a történetekben. Nálad nem csak olvastam, hanem át is éltem és láttam magam előtt az eseményeket. A cselekmények ritmusát is nagyon jól eltaláltad, mert nem is vontatott nem is túlpörgetett; kellő lendülettel halad, amit szintén nagyon nehéz eltalálni.  
Amikor olvastam sem helyesírási sem nyelvtani hibát nem találtam, ami szerintem jó dolog, főleg ekkora terjedelemnél. Szerencsére még – gyakorta előforduló – elütéseket sem láttam, ami számomra megint csak azt sugallja, hogy nem két perc alatt lett összedobva egy-egy fejezet, hanem nagyon sok munka áll mögötte. Azt is a jó dolgokhoz sorolnám, hogy nem tőmondatokat írsz, hanem hosszan kifejted őket és ezáltal még jobban átjön a blog hangulata.

Összefoglalva nagyon jó blog egy nagyon jó történettel és csak azt tudom mondani, hogy: így tovább! Azt hiszem lett még egy rendszeres látogatód! J







2016. február 21., vasárnap

Cecelia Ahern: Nyomomban az életem

Sziasztok!
Végre volt időm megint és tudtam olvasni egy pár könyvet, szóval megint készülhettek a könyvkritikákra.
Szóval, miután elolvastam Cecelia Ahern-től az Ahol a szivárvány véget ér című könyvet, gondoltam a többi műve is hasonló kaliberű lehet, így most a Nyomomban az életem [Time of my life] kezdetűt olvastam tőle, amit abszolút nem bántam meg.

„Mi történik akkor, ha készpénznek veszed az életed? Lucy Silchester még a 30. születésnapja előtt megkapja a választ: Élete találkozóra invitálja.
Mert Lucy hazudik önmagának – és mindenki másnak- arról, mi is folyik az ő titkos, burokba zárt világában.
De eljött az igazság pillanata!
Élet, a szakadt öltönybe bújt, mókás, mogorva kis fickó bizony nem távozik, amíg el nem éri, amit akar. Lucynak pedig muszáj lesz időt szakítania rá.
S kezdetét veszi egy fergetegesen mulatságos kalandsorozat, mely során kiderül, rátalál-e újra a különc lány a családjára, a barátaira, netán a szerelemre is.
Cecelia Ahern varázslatosan szimbolikus új regényében bemutatja, hogy vállalnunk kell a felelősséget a saját életünkért, hiszen csak egy van belőle. „


Volt benne pár abszurdum és olyan fordulat, amit nem nagyon hiszek el, és pár olyan részletet is tartalmaz, amit én nagyon nem raktam volna bele, vagy másképp, de ettől függetlenül jó könyv.  A fülszöveg azt írja, hogy egy fergeteges, mulatságos kaland veszi kezdetét; na, ez így nem teljesen igaz. Mégpedig azért nem, mert Lucy igazából nem is akarja ezt, az Élete úgymond kényszeríti dolgokra. Tény és való, hogy vannak benne kalandos dolgok, de javarészt inkább Lucy problémáival foglalkozik.
Cecelia nagyon jó leírást adott Lucyról és őszintén szólva ez egy kicsit riasztó lett. Biztosan vannak hozzá hasonló nők, de többségünk azért ennél jóval több. Legalább is én nem tudnék egy koszos kis albérletnek nevezett lyukban élni, ahol egy talpalatnyi hely sincs, mellesleg nem adnám fel a sikeresnek mondható életemet, csak mert elhagyott a barátom. Lucynak ebben a történetben sikerült nagyon mélyre lesüllyedni egy gazdag, elit társaságból – merthogy ő onnan származik a nyomorgásba; konkrétan arra nincs pénze néha, hogy kifizesse a lakbérét.
Lucy örökös hazugságokban él már évek óta és képtelen kikeveredni belőle, ráadásul olyan helyzetekbe keveri az élet, ami még több hazugságot szül – ezzel tetézve a már így is nagy bajt.

Furcsa volt a könyv és néhol egy kicsit homályos, de azért érthető és olvasható. Itt megéreztem azt a 470 oldalt, mert ez a könyv valahogy nem olvastatta magát annyira, mint az előző. Szerintem egy jó kis regényről van szó, ami teli van fordulatokkal és nevetéssel, viszont nem elég hozzá két nap - még gyorsolvasóknak sem.
Így a végén csak annyit fűznék hozzá, hogy azoknak ajánlanám elsősorban, akik szeretik az abszurdumokat és nem lepődnek meg semmin.



2016. február 7., vasárnap

Fák jú, tanár úr!

Sziasztok!

Ahogy ígértem egy filmkritikával jöttem, most, amihez a Fák jú, tanár úr! című filmet választottam áldozatul; csak mert valami nevetésre vágytam és megnéztem.
Szerintem kezdjünk is hozzá!


Belinkeltem az előzetesét, mert bár talán kevesen, de akadnak még olyanok, kik nem látták és ezzel a 2,5 perccel kedvet kapnak hozzá.
Próbálom úgy megfogalmazni, hogy ne spoilerezzek, mert nem akarom lelőni a poénokat, de nehéz lesz, mert szinte minden egyes percben van valami fura, vagy jó dolog, ami említésre méltó lenne.

Először is tisztázzunk pár „tényt” a filmről:
-          2013- ban készült német vígjátékról van szó.
-          119 perces film, és 16 éven felülieknek ajánlott néhány  ’ olyan ‘ jelenért, ill. a trágár beszédért, bár ilyeneket mindennap hallunk szóval, nem gáz.
-          Főszerepben Elyas M’Barek ( Zeki Miller) és Karoline Herfurth (Lisi) látható, bár előtte még egyetlen filmben sem láttam őket,de lehet, hogy csak én figyelmemet nem keltették fel.

Szóval, ezt a filmet még egy barátnőm ajánlotta, viszont csak jóval később néztem meg, mert egyszerűen nem tudtam időt szánni rá. Utólag most már azt mondom, hogy kár lett volna kihagyni, mert tényleg jó lett.
A szereposztásban senki neve nem volt ismerős, talán mert mind németek és nem a Nagy Hollywoodban dolgoznak, hanem Európában; ennek ellenére Zeki karakterét nagyon eltalálták, mert illet rá a sittes csávó leírás. A női főszereplőt, viszont egy kicsit gyengének éreztem és esetlennek. Néha úgy tűnt, mintha ez lenne neki az első filmje, pedig már nagyon régóta a szakmában van. Persze, lehet, hogy csak azért éreztem így, mert valahogy eltörpült Zeki mellett, aki ugye a fő-főszereplő. Akit még kiemelnék, az, az iskolaigazgató-nő, aki enyhén szólva furcsa szerzet, de egy ilyen karakter a tökéletes ehhez a filmhez.
Igazából nagyon nézhető film, csak hát telis-tele van olyan részekkel, amit a való életben nem lehetne megcsinálni. Ráadásul tele van abszurd és lehetetlen fordulatokkal, amitől csak izgalmasabb lesz, és persze többet lehet rajta nevetni. A vége viszont olyan szempontból nem tetszett, hogy valahol tudtam, hogy ez fog történni, hiszen majdnem minden filmben elsütik, csinálhatták volna másképp is, vagy legalább egy kis csavarral.
Egyébként nemrég jelent meg a második része a magyar mozikban, de egyes videó-megosztókon, ahol csak filmek vannak, fent van már kamerás változatban is, ami azt jelenti, hogy nem a legjobb minőség, bár még nem láttam.
Mindenkinek ajánlani tudom, aki szeretne egy jót nevetni, vagy csak ráér és unatkozik.




2016. január 24., vasárnap

Éveleji kisokos

Sziasztok!
Kicsit megkésve, de itt van az év első posztja, ami még igazából január első napjaira lett tervezve, de jobb később, mint soha.
Mivel nagyon sokan teszünk újévi fogadalmakat és megpróbálunk takarékosabbak lenni, ezért összeszedtem néhány olyan dolgot, amivel könnyebben tudsz spórolni.
Felhívom a figyelmet, hogy ebben a bejegyzésben nem a felnőttekre célzok, akiknek ennél jóval több kiadásuk van, hanem egy átlag kamaszra.

Mivel én sem csak a tankönyvekig látok a suliban, hanem jóval tovább észreveszem, hogy mennyire sokat és fölöslegesen költenek magukra az emberek. Soha nem érettem, hogy mire jó az, ha kiadok pl. 1500 Ft valamiért, amit egy másik, 500 méterrel arrébb lévő üzletben 1000-ért kínálnak. Persze, nem azt mondom, hogy nem szoktam megvenni néha a drágább cuccot, de azt hiszem, elmondhatom magamról, hogy tudatos vásárló vagyok, mint ahogy már egyik előző posztomban is említettem.
Szerintem kezdjük is azzal a néhány tippel:

Ø  Számold össze a pénzedet és írd le valahova, pl. egy kis füzetbe, hogy mennyi van, mennyit adsz ki és mire, mennyi maradt. Ez segít abban, hogy a körmére tudj nézni hónap végén is a pénztárcádnak.

Ø  Gondolkozz mielőtt vásárolsz: Sokan ész nélkül veszik le a termékeket a polcról, pedig sokat megspórolnának, ha elgondolkodnának azon, hogy megéri-e az árát az adott termék.  Nem hiszem, hogy egy 50 g- os csoki megéri 100 Ft-ot, amikor 75 g-os más márkájú csoki kerül 75-80 FT-ba. Szerinted? Persze ez alól kivétel a nagyon- nagyon jó minőség, amikor nem a márkajelzést és a csomagolást kell megfizetni.

Ø  Valóban szükséged van rá? Használni fogod, vagy csak berakod a szekrénybe porfogónak? Persze kell egy szobába dísz és különböző dolgok, de tényleg kell neked az a jegyzettömb, amikor otthon van még egy egész csomaggal, amit most bontottál fel.?

Ø  Nézd meg jól a választékot! Nem biztos, hogy a drágább a jobb, lehet, hogy egy olcsó körömlakk sokkal tovább bírja, mint egy drága.  Mondok egy példát: a lakkjaim között van 1200 Ft-os és 400 Ft-os is, de nem nagyon látok különbséget a kettő között (persze nem a gél lakkokról beszélek, amik jó pár napig tartanak és nyílván jobb minőségűek). Viszont már jártam úgy, hogy megvetem az olcsóbbat az ki kellett dobni, mert nem volt jó.

Ø  Nézz körbe több boltban is: mint, ahogy a híradókban a benzin áremelésnél / csökkenésnél elmondják, hogy „egyes kutak között, akár xx Ft eltérés is lehet” , úgy a boltokban is így van. 

Ø  Ne csábulj el! Ha egy kenyérért mentél a hipermarketbe, akkor ne két szatyor áruval menj haza. Fontos, hogy csak azt vedd meg, amire szükséged van, persze ha megkívánsz egy energia-italt, akkor vásárold meg, de akkor ne vegyél még hozzá egy más fajta italt, amit „majdegyszervalamikor” megiszol.

Ø  Inkább a te zsebedben maradjon az a 30 FT, amiért adnak egy zacskót. Vigyél magaddal otthonról szatyrot, hidd el az a sok 30 FT sokra megy, hiszen ha kiszámolod, akkor 10 db áráért már majdnem kapsz egy Milkát, amit meg lehet enni és még finom is. Ráadásul ezzel kíméled a környezetet, merthogy egy nejlon tasak lebomlásához 300-400 év szükséges. ( A legjobb, ha szépen összetűröd, és a zsebedbe teszed vagy a pénztárcádba a félreértések elkerülése végett). Illetve, ami még ide tartozik, hogy mindig rakd el a blokkot, legalább amíg haza nem érsz, a kellemetlen meglepetések elkerülése végett.

Ø   Gazdálkodj okosan! Most csak mondok valamit, kapsz 5000 Ft zsebpénzt, akkor nem muszáj abból mindent elköltened, elteheted a következő hónapra is. Meglátod, nagyon meg fogsz lepődni, amikor a félretett pénzedből összejött egy nagyobb összeg.

Ø  Ne ess át a ló túloldalára sem! Barátokkal és a szülőkkel nem szabad fukarnak lenni. Hívd meg a barátaidat egy forró-csokira vagy egy hamburgerre, hidd el, ha tényleg olyan jó barátok, akkor vissza fognak hívni. Ne mond, hogy nem esik jól egy forró ital a mínuszokban! Szülőkkel már csak azért sem szabad fukarnak lenni, mert ők adták neked azt a pénzt. Előfordulhat mindenhol, - főleg mostanság, ebben a helyzetben - hogy a szülők elkalkulálják magukat és nem jönnek ki a pénzükből, viszont ott vagy te. Egyszer neked is hozzá kell majd járulni a háztartáshoz és ne feledd neked is lesz majd gyereked!

Ennyi lett volna az év első bejegyzése, amit mindenkinek a figyelmébe ajánlok, mert nagyon sok ember még mindig nem tudatos vásárló és soha nem is lesz az.



Felhívom még egyszer mindenki figyelmét, hogy ezzel a poszttal senki pénztárcájában nem szeretnék turkálni és nem buzdítok senkit arra, hogy a silány minőséget vegye meg, illetve nem kérdőjelezem meg senki tudását és tanítását sem ez csak egy észrevétel és egy vélemény. Akinek nincs ínyére az ilyen az ne vegye magára.